Kikristályosodott a szőlő-borágazati stratégia, amely 2025-ig szabja meg a cselekvési tervet. A borászok törekednek az optimális termőterület kialakítására, a hatékonyabb termelésszervezésre, a magyar borok exportjának növelésére is. 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) letette az asztalra a társadalmi vitát követően a szőlő-borágazat átfogó, kiforrt stratégiáját, amely 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, illetve irányokat a szektor szereplőinek. A dokumentum szerint kulcsfontosságú az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Felelős telepítési politikára van szükség, hangsúlyt kell fektetni a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására is. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.

A HNT szerint a hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelők és a borászok között. Az együttműködésnek már élnie kell a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésében is. A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását a többi között kötelező szerződésminták segítenék. A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt szeretné tartani kötelező szerződésmintákkal. Etikai kódexet dolgoz ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kíván megalkotni, amely az etikusan működő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.

A köztestület szerint fontos a jövő generációk képzése, a gyakorlatorientáció, a naprakész ismeretek továbbadása, és olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban nagyobb teret kellene engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékony megoldást jelenthetnek.
A HNT növelné a magyar borok exportjának volumenét. A fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba.

A HNT a belföldi célpiac igényeihez alkalmazkodva fogyasztói attitűdkutatást folytat 2017 első negyedévében. A stratégia szerint a tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. A rendszernek a jelenleginél több lehetőséget kellene kínálni a termékek besorolására. A feltételrendszer minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzés segítené.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a HNT az idén májusban csatlakozott a felelős borfogyasztást segítő nemzetközi programhoz, a Wine in Moderation-höz. A HNT nagyobb hangsúlyt fektet a fogyasztók tájékoztatására, akik tudományosan megalapozott információk birtokába juthatnak a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről. A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a köztestület szerint.

Forrás:http://magyarhirlap.hu/