A Hajós-Bajai borvidékről indult útjára ez a hazai desszertbor

 
Az egyik legdrágább borfajta. Édes, mint a méz, zamatos, akár a tőkéről szüretelt friss szőlő, íze, mint a naspolya és a birsalma. A különleges és kelendő desszertbor, a jégbor hazai előállítása a Hajós-Bajai borvidéken indult útjára.

 
Ki gondolná, hogy a fagy olykor nem kárára, hanem épp előnyére válik a bort adó szőlőnek? Már pedig a jégbor előállításához éppen hogy fagy szükségeltetik, ráadásul -7 C fok, ugyanis ennek a csemegebornak a különlegességét az adja, hogy a tőkén hagyott szőlőt fagyott állapotban szüretelik le. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes (cukorkoncentrációja lényegesen magasabb az azonos fajtából, hagyományosan készült must cukortartalmánál), ugyanakkor magas savtartalmú lesz.

A természetes csemegeborok valamint cukor, must-sűrítmény, és alkohol hozzáadásával készült mesterséges csemegeborok általában kedvelt és híres szereplői a borpalettának.A leghíresebb közülük vitathatatlanul a Tokaji bor, de hasonló értékű a paletta legifjabb tagja, a jégbor is. 

 
Egy kis múltidézés

A fagyott szőlő szüretelése és az abból történő borkészítés már időszámításunk előtt is ismert technológiának számított, de valójában jóval később, 1830-ban került sor arra, hogy a Rajna melletti Dromerscheinben, az extrém hideg miatt a tőkéken hagyott szőlőt végül leszüretelték. A gazdák pedig meglepetten tapasztalták, hogy rendkívül édes, és különleges aromájú must készült a fagyott szőlőből. Azóta a jégbor készítéssel azokban az országokban foglalkoznak, ahol a természeti feltételek erre adottak. Az 1950-es években egyre több német szőlősgazda ismerte fel a jégbor különlegességét, a benne rejlő üzleti lehetőséget, és már nem bízták a véletlenre annak készítést: lassan kialakult a jégbor előállításának technológiája, majd törvényi szabályozása.

A német borászok jégborral elért piaci sikerei a környező országok borászainak is felkeltették érdeklődését. Az 1970-es években Ausztriában is, de Magyarországon is szakmai téma lett a jégbor készítése. Európán kívül Kanadában ismerték fel a jégborban rejlő lehetőséget, olyannyira, hogy napjainkban már Kanada számít a világ legnagyobb jégbor készítőjének, megelőzve Németországot és Ausztriát.

Magyarországon a rendszerváltás után több magántermelő kezdett el foglalkozni a jégbor készítéssel, elsőként a Hajós-Bajai borvidék gazdái próbálkoztak a késői szüreteléssel, a jégbor előállításával.

Sokféle fajtából készülhet jégbor, a közepes vagy késői érésű szőlőfajták alkalmasak leginkább a jégbor készítésre.

 
Hajnali szüret mínuszokban

A szüretet általában decemberben végzik a gazdák, amikor már -7C fokos a hőmérséklet. A Sümegi és Fiai pincészet birtokán például hajnali három órakor, a leghidegebb órákban kezdődik a munka. Ilyenkor a szőlőtáblákat reflektorral világítják be és kis tábortüzeket gyújtanak, hogy a szüretelők 15-20 tőke leszüretelése után melegedni is tudjanak. (A belső melegítésről a gazda gondoskodik, aki a forralt bort kínálgatja. ) A leszüretelt szőlőt ugyanezen a hőmérsékleten dolgozzák fel kíméletes zúzással és préseléssel. A kipréselt must cukortartalma 360-380 gr/l, tehát közel duplája az októberben szüretelt szőlőknek. A must illata, íze, aromája is különleges, leginkább a méz, a naspolya és a birsalma ízére emlékeztet. Ezek az elsődleges szőlőízek a kíméletes és alacsony hőmérsékletű erjesztés után átkerülnek a borba, amit 1-2 évig fahordóban érlelnek és utána palackoznak. 

Hogy miért olyan drága a jégbor?

A világon igen kelendő  minőségi desszertbor részben azért igen drága, mert már a termés is komoly védelmet igényel: a tőkén sokáig fennmaradó szőlőt aktívan kell védeni a madaraktól, de a kedvezőtlen időjárási körülmények is közbeszólhatnak: egy esős november, vagy december akár a teljes termést is elviheti. Ráadásul igen kevés mennyiséggel lehet számolni, szemben a normál szüreteléssel (hektáronként 7-8000 kg szőlő) mindössze 900-1200 kg fagyott szőlőt szüretelhetnek a gazdák. De a lékinyerés is rendkívül kevés, a magas cukortartalmú borok erjedéséhez pedig sok idő kell, ellenkező esetben a jellegzetes illat, íz, aromaanyagok károsodhatnak, a minőség csökkenhet. Természetesen a különleges minőség, az egyedi íz végül kárpótolhatja készítőjét, s a fentiek ismeretében már  érthető, hogy miért is kérnek el egy palack kiváló minőségű jégborért akár 70-100 dollárt is.

Forrás:Bor,Hírek Online